Tegnap megvolt az utolsó nap a 2-esen, azaz a 2B-n. Ugyanúgy kezdődött ahogy a többi,  s majdnem ugyanúgy is fejeződött be, mint a többi borús napon. Az eső még mindig esett, de a szél már nem volt akkora, mint előző nap. 

2-es villam

Péntek lévén valamivel hosszabb volt ez a szolgálatom, mint az előző napi, pedig ugyanakkor kezdtem, 4:35-kor. 12 kanyart letoltam, egy hosszabb, s egy rövidke  pihenővel együtt. 

 Szolgálat végeztével még néhányan ott maradtunk, elbúcsúztunk a leamortizált a  normálisan karbantartott, kitakarított végállomási konténertől. Volt, aki még pörgött pár kört a villamossal, lévén még ment nagyban a délutáni csúcs. Hehe, a délelőttösök mindig hamar végeznek :-) Egy picit bandáztunk, nosztalgiázgattunk, ugrattuk a másikat, lévén ez az utolsó alkalom, amikor a Jászain még tudunk ökörködni. Mert ez nem teljesen egy szimpla munkahely volt, hanem egy kisebb család verődött itt össze. Születtek itt az elmúlt két év alatt barátságok, ellenségeskedések, illetve egy házasság is két kolléga között...  Egyszóval ez egy család volt, a maga nemében, nem csupán kollegális összetartás. Amikor tudtuk, segítettük egymást, inkább megoldottunk magunk között problémákat, mint hogy a területi diszpécsert is bele vonjuk a dolgokba. Bár az utóbbi hónapokban kellemeset csalódtam az új területi diszpécserek munkáján, nagyon a toppon vannak, lehet rajtuk érezni, hogy nem csak a pénz miatt csinálják, amit, hanem mert ez egy hivatás. 

2-es villamos kocsiszíni menet Kelenföldről nagyobb térképen való megjelenítése

A kocsiszíni meneteink is példaértékűek voltak, mivel Kelenföld nem éppen a Duna pesti oldalán van, így meg kellett tenni egy kisebb utat (8,44 km), miközben a 19es villamos vonalán elmentünk a Döbrentei térig, majd onnét a 18-as vonalán a Moszkváig, onnan pedig a Körúton a Jászaira. 

A beállás pedig még jobb volt, mert előbb elkellett menni az Oktogonra, ahol volt egy váltó, mely Buda irányába terelt minket, szintén a Moszkva térre. Onnét viszont nem tudtunk az Alkotás út irányába menni, mert abba az irányba váltó nem volt, így egész a Szent János kórházig kellett elmenni, ahonnét már nem is volt messze Kelenföld (13,75 km a táv) :-) De volt ez durvább is a nyáron....

 Egy kis ünnep számomra, hogy teljesen balesetmentesen meg úsztam ezt a vonalat is, illetve (lekopogom most gyorsan), az eddigi pályafutásomat is megúsztam balesetek nélkül, ami Pesten, khm....

MEgjegyzendő dolog még, hogy az Indóház ma a képeimet is közzé tette a vonalról, melyeket a hét elején küldtem a szerkesztőségnek. 

Na, tehát ezen is túl vagyok, most nem tudom, hogy novembertől melyik vonalcsoportba fogok tartozni, már annyiféle pletykát hallottam, hogy inkább nem is mondok semmit. Ma mindenesetre a 47-esen voltam, holnap 41, hétfőn meg 19, úgyhogy változatos lesz addig is:-)

Eddigi vonalcsoportjaim:

• 30 -as 2006 május-október
• 17 -es 2007 november - 2008 augusztus
• 2B 2007 szeptember - 2009 október

A bejegyzés trackback címe:

Trackbackek, pingbackek:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.